Szex-közgazdaságtani kérdés: tüzelnek-e a nők
Tüzelnek-e a nők, csakúgy mint az alacsonyabbrendű élőlények nőstényei?
Vagyis: testük megüzeni-e környezetüknek, hogy mikor áll készen a fogamzásra? Vagy ez a képesség kiveszett az emberekből az evolúció, netán a kultúra fejlődése során?
A kérdésre adott válasszal a Nobel-díj humoros párjának tekintett IgNobel díjat nyerték el az új-mexikói Albuquerke (USA) egyetemen dolgozó pszichológusok, a közgazdaságtudományi kategóriában.
Peteérés: nagy pénz, menstruáció: kis pénz
A komoly statisztikai arzenált felvonultató kutatás eredménye: a sztriptízbárokban dolgozó lap-dancerek - vagyis a vendég közvetlen közelében, esetleg őt meg is érintve izgató táncot lejtő hölgyek - a legtöbb borravalót a peteérés, a legkevesebbet menstruáció idején kapják. De csak abban az esetben, ha nem szednek fogamzásgátlót - tablettát szedő trásaiknál viszont a menstruációs ciklus nincs befolyással a keresetre.
A természetes menstruációs ciklushoz tehát hozzátartozik a "tüzelés", a hormontabletták viszont a megtermékenyülés képességével együtt a peteérés "kommunikációját" is megszüntetik.
Háttér
A díjnyertes cikk összefoglalója:
To see whether estrus was really “lost” during human evolution (as researchers often claim), we examined ovulatory cycle effects on tip earnings by professional lap dancers working in gentlemen's clubs. Eighteen dancers recorded their menstrual periods, work shifts, and tip earnings for 60 days on a study web site. A mixed-model analysis of 296 work shifts (representing about 5300 lap dances) showed an interaction between cycle phase and hormonal contraception use. Normally cycling participants earned about US$335 per 5-h shift during estrus, US$260 per shift during the luteal phase, and US$185 per shift during menstruation. By contrast, participants using contraceptive pills showed no estrous earnings peak. These results constitute the first direct economic evidence for the existence and importance of estrus in contemporary human females, in a real-world work setting. These results have clear implications for human evolution, sexuality, and economics.
Az IgNobel díjat az Annals of Improbable Research nevű folyóirat ítéli oda minden évben az "igazi" Nobel-díj kiosztása előtt a Harvard egyetemen (Cambridge, Massachusetts, USA).
